A kerületi szocialisták nem tudják eldönteni kit javasoljanak a párt elnökének
A kerületi szocialisták továbbra is válságban vannak Kunhalmi a hozzá fűzött reményeiket nagyon nem váltotta be, egyes értesülések szerint csak kényszerből viselik el és a Simon-ügy Damoklész kardjaként még mindig ott lóg a fejük felett illetve olyan alapvető kérdésekben sem értenek egyet, hogy ki legyen a párt elnöke a soron követő tisztújítást követően.
Ugyanis a helyi szervezet egyik csoportja Szanyi Tibort támogatja aki legalább tiszta nincsenek kétes eredetű ügyei, a nőügyeit leszámítva és néha egy két józan gondolata is van, aminek legalább köze van a baloldalisághoz. Ugyanis ő volt az egyetlen baloldali politikus, aki zsákutcának nevezte a vasárnapi zárvatartás eltörlését, mivel szerinte a vasárnapi munkavégzés tilalma az egyik legősibb baloldali vívmány amelynek alapüzenete, hogy nincs minden nap robot, nincs minden nap kizsákmányolás!
Ezzel szemben egy másik csoport bizonyos információink szerint éppen Simon Gábor egykori baráti köre Molnár Gyulát támogatja, aki Szanyival ellentétben egyáltalán nem nevezhető tisztának, bizonyos ügyei miatt a gyanú árnyéka vetül rá, mivel neki igenis voltak korrupció gyanús ügyei. Molnár Gyula személye egyet jelent a sötét múlt folytatásával Hagyó Miklóssal, Hunvald Györggyel és Simon Gáborral. Ugyanis személyében egy olyan személy szeretne az MSZP új elnöke lenni, akit a bíróság korábban letöltendő börtönbüntetésre ítélt, de végül felmentették.
Pedig az MSZP-nek most nem arra lenne szüksége, hogy kétes alakok a párt új hiteles arcainak megmentőinek állítsák be magukat, miközben a közelmúltban már többször leszerepeltek. Ezeknek a személyeknek ha valaha valamit is jelentet a baloldaliság egyszerűen csak háttérbe kéne vonulniuk, tartózkodniuk a nyilvános közéleti szerepvállalástól és átadni a terepet olyan új hiteles arcoknak akik tényleg megteremthetnék a lehetőséget egy valódi ellenzéki alternatívára kialakulására a mai kormányoldallal szemben.De amíg a múlt leszerepelt figurái ott vannak a baloldalon, irányítják befolyásolják a baloldali politika alakulását erre az esély a nullával egyenlő.
Ennek következtében a baloldal politikáját a 2010-es választási vereség óta az örökös belső viták, a pártszakadások és az örökös megújulási kényszer jellemzi. Ennek a jelenségnek tudható be a MSZP különböző helyi szervezetiben, köztük a XVIII.kerületi pártszervezetben is kialakult belső viták létrejötte az elnök személyét illetően. Ha egy versenyhelyzet kialakulása nyomán egy olyan alapvető kérdésben képtelenek közös nevezőre jutni, hogy ki legyen a párt elnöke, akkor az emberekben joggal merül fel a kérdés, hogy hogyan is akarnak egy kerületet vagy egy országot irányítani.
A baj itt nem a versenyhelyzet kialakulásával van, mivel az a demokrácia velejárója, hogy különböző politikai alternatívák akár egy politikai párton belül is versenyeznek egy adott pozíció elnyeréséért. A probléma itt az, hogy a helyi szervezetek ezt a helyzetet nem képesek kezelni és helyi szervezeteken belül is különböző frakciók alakulnak, de közös álláspont kialakítására már képtelenek.
Ez mindent bizonyít csak azt nem, hogy a hazai baloldal készen állna a kormányzásra bármilyen szinten is. Mivel arra nagyon nem áll készen és rengeteg időnek kell még eltelnie ahhoz az MSZP állapotát figyelve, hogy az idők és a társadalom szavát megértve, a szükséges lépéseket megtéve arról lehessen beszélni, hogy valós alternatívaként számolni lehessen velük.
