Határozottan apad az az összeg, amellyel a gáz- és áramfogyasztás ellenértékéből tartozik a lakosság a közműszolgáltatóknak. Míg a földgáz- és áramcégeknél nyilvántartott ilyen típusú kintlevőségek összesen 68,2 milliárd forintra rúgtak 2015 közepén, egy évvel később már csak 30 milliárd forintot tett ki a lakosság tartozása – derült ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adataiból.

A tavaly júniusi 38,8 milliárd forintról kevesebb mint harmadára, 12,2 milliárd­ra zuhant a lakosság földgázszolgáltatók felé nyilvántartott, lejárt tartozása egy év alatt – tudta meg lapunk. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal nyilvántartásából arra lehet következtetni, hogy a nyár közepére sokaknak sikerült rendezniük a télen felhalmozott tartozásukat. Az év elején a tartozások összege még 13,5 milliárd forint volt, amely közel kétmilliárd forinttal emelkedett a fűtési szezon végére, májustól azonban ismét csökkenés volt megfigyelhető a lejárt kintlevőségek összesítésében.

A 2015-ös és az idei első fél év adatait összehasonlítva kiderült az is, hogy a tartozók száma egy év alatt százezer fővel csökkent: 2016 júliusát már csak 458 ezren kezdték földgázdíjhátralékkal. Januárban harmincezer fővel több, tavaly nyár közepén pedig még 562 ezer lakossági fogyasztó tartozott a gázszolgáltatójának. Majdnem kétszer ennyi hátralékos felhasználót tartanak nyilván a villamosenergia-szolgáltatók. Ezeknek a társaságoknak 923 ezren tartoznak, 73 ezerrel kevesebben, mint az év elején. Tavaly június végén még 1,57 millió lejárt kintlevőséggel rendelkező felhasználót tartottak nyilván. Akkor még 29,3 milliárd forint volt a tartozásállomány, ami egy év alatt 17,7 milliárd forintra mérséklődött. Ez azt jelenti, hogy összességében több mint harmadával csökkent az adósság.

Az energiahivatal nyilvántartást vezet a távhőszolgáltatókról is, ám ezúttal nem tudták ezeket rendelkezésünkre bocsátani, ugyanis az egyik társaság adatainál problémákat tapasztaltak. A korábbi közlésekből szintén az adósság csökkenésének szintjét lehetett látni. A távhő díjával tavaly ősszel 201 ezren maradtak el, négyezer fővel kevesebben, mint egy évvel korábban. A tartozás összege 16 milliárd forint volt.

A be nem fizetett számlákról érdemes tudni, hogy jó részük – tavalyi összesítés alapján nagyjából az ötödük – nem érte el a harminc- vagy hatvannapos lejáratot. Az áramot például hatvan nap után kapcsolja ki a szolgáltató a fogyasztónál, akinek tehát viszonylag sok idő áll rendelkezésére, hogy rendezze a tartozását. Azt is meg kell jegyezni, hogy sokan az általánosan alkalmazott 8 napos fizetési határidőből is rendszeresen kicsúsznak, de a hátralékot a következő havi fizetés megérkezésekor rendezik. Megint mások pusztán figyelmetlenségből kerülnek a hátralékos nyilvántartásba. Ugyanakkor százezres nagyságrendű azoknak a háztartásoknak a száma, amelyek a 361 napon túli tartozás kategóriájába esnek.

Az mindenesetre látszik, hogy az állami rezsicsökkentés mérséklő hatással volt a tartozók számára és a tartozás volumenére is. Míg a programot megelőző év, 2012 nyarán még nagyjából hárommillió kifizetetlen energiaszámlát tartott nyilván a hivatal, addig 2015 első fél évének végére 1,8 millióra apadt a tartozók száma. A tartozás összege 2013-ban meghaladta a 140 milliárd forintot, tavalyra pedig megfeleződött.

A távhőadatok nélküli nyilvántartásban jelenleg 1,3 millió befizetetlen számla van. Igaz, távhővel viszonylag kevesen, 650 ezren fűtenek, míg földgázt 3,8 millióan használnak. Emellett ötmillió áramfogyasztó van, de ezt az energiát jellemzően nem használják fűtésre. Földgázzal a magyarok 60 százaléka, tűzifával egyötöde fűt. Az összesen 9,5 millió fogyasztói pont 95 százaléka a lakosság köréből kerül ki.

(Somogyi Orsolya-magyaridok.hu)