Egy vélemény a kvótanépszavazásról

 

vote_1.jpgA Gyurcsányékkal titokban szövetkező Jobbik és a balliberális pártok egyetlen sikere a vasárnapi népszavazás jogi érvénytelensége. Ez azonban csak jogi szempontból igaz, hatása rövid idejű és az ára döbbenetesen magas. Ugyanis ez a produkció az ellenzéknek egymillió szavazójába került.

 

Ugyanis ennyivel több embert tudott maga mögé állítani a kormány a választásokhoz képest-amikor is kétharmadot szerzett a Fidesz-KDNP. Ezt a eredmény pedig pont egy olyan időszakban sikerült elérnie, amikor egyes feltételezések szerint a kormánypártok támogatottsága, hagyományosan a mélypontra zuhant. De nézzük meg mi a helyzet lakóhelyünkön a XVIII.kerületben.

 

2010-ban a Fidesz történelmi győzelmet aratott. A XVIII.kerületben amely 1994 óta az MSZP egyik legerősebb fellegvárának számított, nos ott is toronymagasan tarolt a Fidesz, a kormánypártokra 23199 ember szavazott. 4 évvel később vagyis 2014-ben fej fej melletti versenyben minimális különbséggel, de sikerült a Fidesz jelöltjének Kucsák Lászlónak nyernie. Kucsák László 20648, míg baloldali vetélytársa Kunhalmi Ágnes 20592 szavazatot kapott, ennyivel lett első. Most pedig 29099 ember szavazott nemmel a kerületben. Ez 5900 több, mint az eddigi legfölényesebb fideszes győzelem idején és 8507 szavazattal több, mint a Kunhalmi Ágnesre leadott szavazatok száma.

 

Ehhez képes Kunhalmi, aki csak GPS készülékkel képes közlekedni a kerületben, mivel nem ismeri, mert nem él ott, azt mondja a népszavazás eredményére, hogy az hatalmas kudarc és bukás. Most hagyjuk, hogy a szocialisták budapesti elnöke szokásához híven ismét marhaságokat beszél, inkább nézzük a számokat, ami minden egyes szónál beszédesebb. Főként ha abból indulunk ki, hogy a 2014-es választást senki nem bojkottálta, ahol minden jelöltet állítani tudó párt részvételre buzdított.

 

A Jobbik sokáig nem volt képes eldönteni, hogy a bojkott vagy éppen a népszavazás támogatása mellett döntsön. Végül a támogatása mellett döntöttek, de a valaha látott legcsendesebb kampányukat csináltak, vagyis nem csináltak semmit. Sőt Vona Gábor kijelentette, ha nem sikerül a népszavazás akkor Orbánnak távoznia kell, le kell mondania. Ezzel a radikális párt ténylegesen odaállt a bojkott Gyurcsány, Szigetvári, Molnár , Bokros és a többiek mellé.

 

A választás éjszakáján pedig azzal szembesültünk, hogy Vonáék ugyanazt a kommunikációs szöveget mondják, mint a baloldal. Ezáltal egyértelműen bebizonyosodott, hogy számukra soha nem volt fontos a kényszerbetelepítés megakadályozása, nekik egyetlen egy céljuk van, mégpedig a hatalom megszerzése. Ma a Jobbik és a balliberális pártok között egyetlen egy különbség van, amely nem más, mint a pártlogó.

 

Pedig a népszavazás lehetett volna egy közös nemzeti ügy, ahogyan azt a kormány szerette volna. Ha az ellenzéki pártok támogatják, akkor nem veszítették volna el a szavazóik egy meghatározó részét és a Fidesz most nem verhetné a mellét a nem szavazatokkal. De az ellenzéki pártok ebben az ügyben is a hatalom megszerzésének lehetőségét látták. Emiatt lett a népszavazás pártszavazás , így került az összes ellenzéki alakulat csapdahelyzetbe, a kormánypártok pedig így váltak az emberek megvédésének biztosítékává.

 

A nem szavazatok között sok olyan lehet, amely 2014-ben Kunhalmi Ágnesé volt. Sőt azt is nyugodtan meg lehet kockáztatni, hogy sokan most mentek el először szavazni a rendszerváltozás óta. De hosszútávon politikai szempontokat is nézve csakis a szavazók számának van döntő jelentősége, ami áttörést jelent, mivel 2010-ben sem szavaztak ennyien a Fideszre. Nagyon jól ismert, hogy a választói magatartás elsődleges tényezője a biztonságra való törekvés, ezáltal ki lehet következtetni, hogy az a sok baloldali és jobboldali szavazó kire fog szavazni legközelebb. Talán arra a Jobbikra, amely a hatalom megszerzése érdekében Gyurcsánnyal szövetkezik? Biztosan nem. Az a helyzet, hogy most vasárnap Kunhalmi Ágnesnek annyi esélye se lenne megnyernie Pestszentlőrincen és Pestszentimrén a választást, mint egy sertésnek túlélnie a vágóhidat.

 

Bár még nagyon sok vasárnap van hátra a következő választásokig, a baloldal csapdába zárta önmagát önmaga által. Egymás szavazóit próbálják egymástól megszerezni, kommunikációjuk- gazdasági csőd, összeomlás, diktatúra, kopott papucsban csoszogó éhező gyerekek százezrei stb- csak egy virtuális valóság része. Aki paradigmaváltást akar, a valóságról próbál beszélni, kardélre hányják. Pedig az illegális migránsokról még a legutolsó nem elvakult baloldali is tudja, hogy nem menekültek, csak a legmagasabb segély felé özönlenek. Afrikából hamarosan 15 millió migráns indulhat útnak, ott van még jó 10 millió muszlim, akik be akarnak jutni Európába. Szóval ez a téma 2018-ig bőven kitart, sőt még erősödhet is. Mindehhez hozzájön még két tényező. A jobboldali szavazók ismét megmozdultak, és ismét látták, hogy minden szavazat számít. A baloldaliaknak meg azt mondták, azzal szavaznak, ha otthon maradnak.