Csak azokat az állatkínzókat sújtják letöltendő szabadságvesztéssel a bíróságok, akik bűnismétlők vagy korábbi felfüggesztett szabadságvesztés hatálya alatt állnak, holott a brutális állatkínzási esetek után felcsapó indulatok arra mutatnak, hogy lenne társadalmi igény lenne a szigorúbb ítéletekre.

Egy 2016-os sajtóbeszélgetésen Póta Péter, a Fővárosi Törvényszék szóvivője összegezte, milyen ítéletek születtek azóta, hogy a jelenlegi állatvédelmi törvény hatályba lépett. E szerint a főváros kerületi és központi bíróságain 2013–2016 között összesen 23 esetben folytattak le tárgyalást állatkínzás miatt, s tavaly nyárig 11 ügyet zártak le. A szóvivő elismerte: alig született letöltendő szabadságvesztés büntetés, jellemzően felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték az állatkínzókat.

– Bár a törvény már alapesetben is úgy fogalmaz, hogy vétség miatt kétéves szabadságvesztéssel sújtható, aki elköveti ezt a bűncselekményt, a bírók többnyire mégis csak azokra szabnak ki letöltendő szabadságvesztést, akik visszaesők vagy más bűncselekmény elkövetése miatt korábban már felfüggesztett ítéletet kaptak – magyarázta lapunknak az egykori bíró, most ügyvédként praktizáló Soltészné dr. Nagy Katalin. A népszerű „Katalin bírónő” egyetért kollégáival abban, hogy egy állat és egy ember ellen elkövetett hasonlóan brutális támadás büntetése között különbséget kell tenni.

– Ha valaki egy ember megkínzásáért, megöléséért 20 évtől életfogytig tartó büntetésre ítélhető, akkor nyilvánvalóan nem lehet ehhez hasonló büntetési tétellel fenyegetni azt, aki egy gerinces állatot kínoz. Ugyanakkor valóban elkeserítő, hogy az ítélkezési gyakorlat azt mutatja: még a törvényben vétség helyett bűntettnek számító minősített esetekben, vagyis különös szenvedést okozó esetekben sem gondolják indokoltnak a legsúlyosabb ítélet kiszabását – hangsúlyozta a jogi szakember. Szerinte a legnagyobb gond az, hogy az állatoknak valójában nincs ügyvédjük. A bírónő szerint ezt a szerepet sok esetben a hatósági állatorvosok kénytelenek ellátni.

Az esetek többségében valóban csak az általunk megállapított tények segítik az ítélkezésben részt vevők munkáját – jelentette ki kérdésünkre dr. Micsutka Attila hatósági állatorvos, aki szerint éppen ezért képtelenek a hatóságok valóban elrettentő ítéletig vinni ezeket az ügyeket. – Az állat mint a bűncselekmény sértettje nem tud vallomást tenni, ha a tettnek nincs tanúja, akkor egy eljárásban csak az marad bizonyítékként, amit a hatósági állatorvos megállapított a halál vagy sérülés okáról, jellegéről és, ha tud, az átélt szenvedés mértékéről.

Csakhogy az állatorvos és az állatvédők szerint sem csak a gyenge ítélkezési gyakorlat az akadálya annak, hogy a lehetséges állatkínzókat példás ítéletek térítsék el kegyetlen tettüktől.

– Ahol én dolgozom, a megyei rendőr-főkapitányság munkatársai rendszeresen vesznek részt a hatóságunk által szervezett továbbképzéseken, tájékoztatókon. De mert a bűnügyi nyomozók munkájának rendkívül kis szegmensét teszik ki az állatkínzásos esetek, ezek szinte soha nem élveznek prioritást. „Ez csak egy kutya” – ezt a mondatot sajnos még mindig hallani rendőröktől is – tette hozzá.

Ezt erősítette meg lapunknak Somogyi Zoltán, a megnyúzott macskát, Mucikát gondozásba vevő Állatmentő Sereg elnöke.

– Ha mi teszünk bejelentést, többnyire tájékoztatást sem kapunk arról, mi lett az eset utóélete, sőt arról sem kaphatunk tájékoztatást, hogy mire jutott a büntetőeljárás. Tegnap hívtak be tanúként egy ügyben, amelyben nyolc hónappal ezelőtt tettünk bejelentést, ez volt az első meghallgatás. Kell ehhez hozzáfűzzek bármit?! – háborgott az állatmentő, aki szerint az a legnagyobb baj, hogy a legtöbb ilyen ügyben intézkedő rendőrnél még ők is jobban ismerik az állatkínzások jogi hátterét.

– Sokszor kiderül, hogy az elsőként intézkedő járőr, de gyakorta még az ő felettese sem tudja, valójában milyen jogi lehetőségek nyílnak arra, hogy el lehessen venni egy állatkínzó állatát, de sokszor azt is a rendőrök akarják megállapítani, hogy történt-e kínzás. Ez szerintem azért orvos feladata lenne – magyarázta az állatvédő.

A Lokál az állatkínzás ellen

Nem biztos, hogy mindenben egyetértünk, de az állatkínzás elleni harc közös ügyünk! Az emberi kegyetlenség sokszor határtalan, pedig az állatok csak szeretetet adnak, védtelenek! Küldjük börtönbe az állatkínzókat! A Lokál kiáll az állatok jogaiért, kövesse a „Börtönt az állatkínzóknak!” Facebook-oldalunkat. Kérünk mindenkit, aki állatokkal kapcsolatos brutalitással találkozik, írja meg nekünk a Facebook-oldalon vagy küldje el a szerkesztoseg@lokal.hu címre. Bátran csatoljon fotót beszámolójához, hogy annak minél nagyobb hangot adjunk, ezzel növelve az esélyét, hogy az állatkínzó elnyeri méltó büntetését. Természetesen nem csak a tragédiával végződő esetekkel foglalkozunk. Sikertörténeteket, szerencsés kiszabadításokat, megmentéseket is megoszthatnak velünk. Ismerje meg a világ a névtelen hősöket is, akik folyamatos harcot vívnak a kegyetlen emberekkel!

Börtönt az állatkínzóknak! Kövessen minket a Facebookon:

https://www.facebook.com/bortontazallatkinzoknak/