Nemzetközi baloldali bűncselekmény áll a 4-es metró beruházása mögött – ezt állapította meg a Csalás Elleni Európai Hivatal (OLAF).

Ebben a helyzetben a hatóságok dolga kideríteni, kiket terhel a büntetőjogi felelősség a 4-es metró beruházása körüli visszaélésekért, de a politikai felelősség egyértelműen az akkori liberális-szocialista városvezetést és kormányzatot érinti.Teljesen világos, hogy az akkori városvezetés, az akkori kormány és nemzetközi vállalatok “szövevényes összefonódásáról”, bűncselekményéről szól ez az ügy, amelynek “minden elemét fel kell tárni.

Az OLAF szerint a korrupcióval és szabálytalansággal érintett szerződések összege 272 milliárd 823 millió 488 ezer 215 forint. Brüsszel azt állítja, hogy 166 milliárd 998 millió 258 ezer 356 forint "elloptak vagy elcsaltak", ezért ezt a pénzt az európai hatóságoknak és a magyar kormánynak vissza kell követelnie.Ebből a pénzből 76,6 milliárd forint az, amit uniós fejlesztésként fizettek ki, és ez az az összeg, amit a brüsszeli nyomozati jelentés szerint visszakövetelhetnek Magyarországtól.

Az üggyel kapcsolatban a fővárosi Alstom-vizsgálóbizottságnak maga Aba Botond, a BKV volt vezérigazgatója ismerte el, erős nyomást gyakoroltak rájuk felülről, hogy végül a francia cég nyerjen a metrókocsik vásárlására kiírt közbeszerzési pályázaton. Azon a pályázaton, amelyen nemcsak erősen korlátozták a résztvevők számát, hanem egy sunyi pontrendszer segítségével juttatták révbe a győztest, hogy végül a riválisainál jóval drágábban szállíthassa le a szerelvényeket az adófizetők pénzéért. Az Alstom annyira csókosnak számított a városvezetők és a különböző lebonyolító cégek szemében, hogy még igazi garanciákat sem kellett nyújtania, a járműveket akkor is át kellett venni tőle a szerződések szerint, ha azok nem kapták meg az engedélyt, vagyis nem használhatók.

Az OLAF jelentésében szerepel a DBR Metró Projekt Igazgatóság, az Euro Metro Kft., a Strabag, a Siemens, az Alstom, a Hídépítő Zrt., a Bilfinger–Porr–Vegyépszer Zrt. konzorcium, a Swietelsky, valamint a Bamco konzorcium. Ezen kívül a gyanús szerződések kapcsán megnevezik még a Media Magnet feltételezett tulajdonosát, a MÁV korábbi elnökét és az Euro Metro vezető munkatársát, no és a lehetséges érintettek között szerepel természetesen a BKV Zrt. volt vezérigazgatója és Demszky egykori helyettese is. Azt persze tudjuk, hogy a volt főpolgármester-helyettest, a szocialista Hagyó Miklóst mivel gyanúsíthatták meg. Az már a magyarországi eljárásban is felmerült, hogy az irodájában zsírpapírból sertéspárizsit eszegető MSZP-s városi vezető arra utasította a BKV vezetőit, kössenek tanácsadói szerződéseket a 4-es metró beruházásával kapcsolatos tanulmányok elkészítésére.

A vádiratban az is szerepelt, hogy a vaskos megbízásokért nokiásdobozokba rejtett kenőpénz is dukált. A BKV egykori vezérigazgatóját pedig – akit az OLAF jelentésében csak A. A. monogrammal jelölnek, de világos, hogy Antal Attiláról van szó, szintén meggyanúsították annak idején a metróberuházás alatt elkövetett korrupció miatt.

Nem lenne meglepő ha a meghallgatások során szóba kerülne egy bizonyos pártkassza is annak a politikai szerveződésnek a háza tájáról, amelyről maga Medgyessy Péter volt miniszterelnök állította, hogy tele van korrupciós ügyekkel, nem sokkal a metrókocsik vásárlása előtt.

Ha valaki, akkor éppen Medgyessy tudhat erről a legtöbbet, hiszen a botrányba keveredett francia Alstomtól összesen több mint 597 ezer euró – jelenlegi árfolyamon mintegy 180 millió forint – áramlott az egykori miniszterelnök családi cégéhez. Mégpedig egy olyan közbeszerzést követően, amelynek során az OLAF szerint belső információért kaphattak pénzt az állam, illetve a főváros nevében eljárók. A csalás elleni hivatal feltárta azt is, hogy volt olyan állami kifizetés, amely mögött nem volt valós teljesítés, továbbá előfordult, hogy maga a megbízott vállalkozó tanácsadója igazolta a teljesítést az állam képviseletében. A jelentés szerint érvényes, szabályos és olcsóbb ajánlatot zártak ki a beszerzési szakaszban, miközben a nyertes ajánlattevő bennfentes adatokhoz jutott hozzá.

A vád tehát hivatali visszaélés, vesztegetés, hűtlen kezelés. Ezért is fontos, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség nyomoz, amely a politikai szereplők felelősségét is vizsgálhatja. Demszkyék sok mindent megúszhattak, de lehet, hogy ez a nemzetközi botrány a nyakukba borul. Ez azért sem mellékes, mert az általuk okozott kárt a magyar államnak kell megtérítenie, és akár 76,6 milliárd forintos európai uniós büntetés is várható.

Reméljük a felelősök el fogják nyerni méltó büntetésüket.