Országszerte megemlékezéseket tartottak az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc leverésének 60. évfordulója alkalmából. Áder János köztársasági elnök a nemzeti gyásznapon a főváros XVIII. kerületében lévő Hargita téren az 1956-os emlékműnél tartott megemlékezésen úgy fogalmazott, a magyar forradalom új irányt adott a történelem menetének, alapjaiban rengetve meg az addig rendíthetetlennek hitt szovjet birodalmat.

 Az államfő ünnepi beszédének elején elmondta, a XVIII. kerületi megemlékezésre a 301-es parcellától érkezett, ahol a vértanúvá lett hősök nyugszanak, és akiknek neve helyén csak két betű volt olvasható: NN, vagyis nomen nescio ‒ Nem tudom a nevét. Kiemelte, a hősök, a magyar szabadság példaképeivé váltak. Mint mondta: „Sokáig jeltelen sírjaik örök jelet hagytak az időben. Örök jelet emberi tisztességről, hazafiságról, szabadságszeretetről, halált megvető bátorságról a Kádár-rendszer 56 után elkövetett, elévülhetetlen bűneiről, aljas brutalitásairól, és gyáva embertelenségéről."

A forradalom és szabadságharc 60. évfordulóján a hősökre emlékezve úgy fogalmazott: azok, akik Szabó Jánost, Dudás Józsefet, Iván Kovács Lászlót, Tóth Ilonkát, Mansfeld Pétert, Angyal Istvánt, Nagy Imrét, Maléter Pált, Gimes Miklóst és velük együtt honfitársaink százait küldték a vesztőhelyre, egytől egyig elárulták Magyarországot és a magyar szabadságot.

„A szocialistának nevezett pártállam magyar emberek életetét vette el, magyar emberek életét törte derékba és szabadságszerető magyarok millióit kényszerítette a szovjet birtodalom által leigázott népek vasfüggönnyel őrzött börtönébe. Kádár azzal a szándékkal küldte hóhérkézre honfitársainkat, hogy tőlünk, magyaroktól elvegyék a legdrágábbat, a szabadságunkat, a függetlenségünket. Kádárék nem akarták megérteni, hogy 1956-ra miből lett elege az embereknek. Az embereknek elege lett abból, hogy a kommunista diktatúra csak elvenni tudott: házat, vagyont, múltadat, jószágot, közösségeket, nemzeti ünnepeket, lelkipásztorokat, kedvenc olvasmányaidat, a szüleidtől örökölt értékrendet, azt a földet és illúziót, amelyet ő maga adott neked és a szabad választás lehetőségét. A hatalom hazugságait kellett megfellebbezhetetlen igazságként hallgatni" ‒ tette hozzá Áder János.

A köztársasági elnök rámutatott, a forradalom legfőbb hajtóereje az emberekből kiirthatatlan szabadságvágy volt. Folytatta:

„A magyarok a szabadságot minden evilági hatalomnál többre tartották. Rákóczi, Kossuth és az 1956-os forradalmárok örököseiként ezért a szabadság nemzetének nevezhetjük magunkat" ‒ fogalmazott.

A XVIII. kerületi megemlékezés Hargita téri helyszínére utalva rámutatott, az emlékmű bazaltkockáin mintegy 2500 név található. Azon személyek nevei, akiket lelőttek az utcán, halálra ítéltek, akik a bazaltbarikádon áldozták fel életüket és azoké, akik a november 4-ét követő véres harcok vétlen áldozatai lettek. A XVIII. kerületben 21 embert ölt meg egy pusztító erejű tüzérségi gránát egy lőrinci pékség előtt. A tragédia legidősebb áldozata Tetz János, akit 81 évesen érte a halál, a legfiatalabb pedig a 13 éves Veres Teréz, aki szintén kenyérért állt sorban a Fröhling-pékség előtt.

Az államfő beszédében hangsúlyozta, 1956. október 23-a után a világ visszavonhatatlanul más lett, a magyar forradalom új irányt adott a történelem menetének, alapjaiban rengetve meg az addig rendíthetetlennek hitt szovjet birodalmat. Kiemelte, 56 erkölcsi ereje, a magyarok példája emberek millióiban erősítette meg a reményt Európa-szerte. „A magyar forradalom 12 napját 12 évente újabb és újabb felkelés követte a birodalomban: előbb a csehszlovák, majd a lengyel hazafiak lázadtak fel az elnyomó rendszer ellen, mígnem 34 év múlva a fal leomlott, a vasfüggöny szétszakadt, a kommunista birodalom szétesett" – emlékeztetett Áder János.

A városvezető úgy fogalmazott, 1956. november 4-én a „vörös démon" visszatért, és Isten és emberidegen módszereivel mindent eltiport. Mint mondta, ami 1956 után történt, arra nincs mentség, minden nap emlékezni és emlékeztetni kell. Felidézte, 60 évvel ezelőtt a Béke téri Fröhling-pékség előtt kenyérért várakoztak a helyiek, amikor a „semmiből felbukkant egy orosz tank és célzottan tüzelni kezdett". A támadásnak 21 áldozata volt.

Az ünnepség végén koszorúkat helyeztek el a Hargita téri 1956-os emlékműnél, a kerületek szervezeteinek vezetői néma főhajtással tisztelegtek '56 hősei előtt.

orientpress.hu